A boszorkányüldözés a kis jégkorszak következménye volt

Egy harvardi közgazdász szerint a boszorkányüldözések intenzitása a klimatikus viszonyok váltakozásával járt együtt. 1520 és 1770 között a hőmérséklet drasztikus csökkenése a boszorkányperek számának növekedését eredményezte.

Ha a víz színén lebeg, akkor boszorkány, ha elsüllyed, akkor ártatlan - az ördög teremtményeinek tartott boszorkányok perében nem sokat törődtek a bizonyítási eljárás irracionális voltával. A 13-19. századig egymillió embert végeztek ki Európában boszorkányság vádjával. A perek és a kivégzések döntő többsége a 16-17. században történt. Az áldozatok zömmel szegénységben élő nők, elsősorban özvegyek. A kutatók számos teóriát álítottak fel, hogy megmagyarázzák a jelenség okait. Egyesek úgy vélték, hogy a női kuruzslók és bábaasszonyok elleni hadjárat a szárnyait bontogató, férfidominanciát tükröző modern orvoslás megteremtésével függ össze. Mások a reformáció okozta szellemi, világnézeti felfordulással, vagy a vén földrészen végigsöprő, a kortársak számára az ördögi hatalom megerősödését jelző szifiliszjárvánnyal kötötték össze a boszorkányok elleni fellépések gyakori megjelenését. Az óceán túlpartján történt eseteket is meglehetősen kacifántos magyarázatokkal látták el. A Massachusetts állam területén fekvő Salem városának lakosai például gombafertőzésen átesett rozs elfogyasztása után a testükben felhalmozódott jelentékeny hallucinogén anyag hatására kezdték üldözni a boszorkánysággal vádolt némbereket. Egy harvardi közgazdász nemrég megdöbbentően egyszerű okot tár felt a jelenség magyarázatában. Emily Oster szerint a boszorkányüldözések intenzitása végső soron a klimatikus viszonyok változásától függött. A kutatónő a korábbi gyakorlattól eltérően, nagyon részletesen, évtizedről évtizedre haladva követi az éghajlati viszonyok és a lezajlott perek számának alakulás